versek :Nem kell az élet,
Emlékezz rám, mikor fúj a szél
Ha én elmennék
Csak várom a véget.
Nem kell a csalódás,
A magány az örök társ.
Nem kell a fájdalom,
Az egész csak szánalom.
Nem kell az éltető szerelem,
Életben tart a gyűlöletem.
A gyűlöletem, melyet e világ iránt érzek,
A sok kín, szenvedés, melyekkel célomhoz érek.
Emlékezz, mikor minden véget ér!
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem!
Emlékezz, mennyire szerettél,
Mennyire fájt, mikor elmentél!
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem!
Fogd meg két kezem.
Ha én elmennék
Szoríts meg jól Kedvesem.
Ha én elmennék,
Mond, hogy maradjak Veled,
Hisz, ha elmennék,
A magány fojtana meg.
Ha én elmennék,
Mond, mi lenne énvelem,
Hisz a világot adtad Te énnekem.
Ha én elmennék,
Mond, mi lenne énvelem,
Hisz a csillagot hoztad le az égről nekem.
Ha én elmennék,
Mond, mi lenne énvelem?
Így hát arra kérlek,
Fogd meg két kezem,
Ölelj magadhoz,
És ne engedj el Kedvesem!